A multitasking mítoszának megdöntése.
Képzeld el, hogy éppen egy e-mailt próbálsz megírni, közben fut a Teams meeting (amin egyébként senki nem figyel), pittyeg a telefonod, mert valaki megint küldött egy macskás gifet a csoportba, és a Trello is idegesen villog, mert „elvileg” tegnapra be kellett volna fejezned valamit. És persze közben szentül hiszed, hogy te multitaskolsz, mint egy menedzser-szuperhős.
Narrátor (Morgan Freeman hangján): pedig ennél nagyobbat nem is tévedhetett volna.
A modern munkavilág egyik legnagyobb átverése, hogy a multitasking hasznos. „Az igazi produktív ember egyszerre három dolgot csinál!” – mondják azok, akik nyilván soha nem próbáltak egyszerre kávét főzni, e-mailt írni és gyereket etetni. A valóság az, hogy a multitasking pont annyira hatékony, mint a diéta, ahol „csak hétköznap nem eszel csokit”.
De mi is ez a multitasking? Mit jelent pontosan? Ha nem akarod felcsapni hozzá az unalomig katintott ide vonatkozó Wikipédia aloldalt, akkor van neked egy sokkal emészthetőbb magyarázatunk rá.
1. A multitasking mítosza – kinek jó ez?
Képzeljük el az agyunkat, mint egy számítógépet. Csak hát nem gamer PC, hanem inkább egy régi laptop, amit az iskolában használtál, és amitől már a YouTube is szaggat. Nincs benne több processzor, ami egyszerre képes minden feladatot futtatni. Inkább olyan, mint amikor 18 böngészőfület nyitsz meg, és a gép közli: „nem válaszol”.
A multitasking igazából csak annyit jelent, hogy össze-vissza váltogatunk a feladatok között, mint egy unatkozó zappingoló tévénéző. És minden váltásnál veszítünk időt, fókuszt, energiát – magyarul: az agyunk hisztizik, és lassan elmegy tőle a kedvünk az élettől is.
Fun fact: ha egy e-mail írás közben félbeszakítanak, átlagosan 23 perc, mire visszatalálsz ugyanarra a koncentrációs szintre. Ez kb. annyi, mint egy teljes rész egy gagyi Netflix-sorozatból. Szóval nem csoda, hogy estére kiégsz, még akkor is, ha egész nap csak „üldögéltél a gép előtt”.
2. Mit csinál közben az agyad?
Agyunk két üzemmód között kapcsolgat:
-
Fókuszált mód – ez a „deep work”, a szent grál, amikor tényleg dolgozol, és nem csak úgy teszel.
-
Diffúz mód – a szórt figyelem, amikor elkalandozol, és eszedbe jutnak a „legjobb” ötletek, mint például: „miért nincs még pizzás joghurt?”.
Multitasking közben az agy folyamatosan átkapcsolgat e kettő között, de persze egyikben sem tud igazán megmaradni. Ez olyan, mintha egyszerre akarnál maratont futni és TikTokot görgetni. Nem fog menni, és a végén inkább sírni lesz kedved.
3. Mi az ára annak, ha „zsonglőrködsz”?
Multitasking = lassabb vagy, stresszesebb és boldogtalanabb.
Mert bármit is csinálsz, közben mindig úgy érzed, valamit még el kellene intézni. Olyan, mintha állandóan lenne egy nyomasztó „házi feladatod”, amit nem adtál le időben.
A Stanford Egyetem kutatói ki is derítették, hogy a sok multitaskoló:
-
rosszabb kognitív teljesítményt nyújt (értsd: hülyébbnek tűnik, mint van),
-
nehezebben szűri ki a lényegtelen infókat (igen, ezért olvasod el a céges hírlevelet is, amit amúgy senki nem akar látni),
-
és képtelen hosszabb ideig egy dologra figyelni.
Szóval minél többet multitaskolsz, annál kevésbé megy minden.
4. A fókusz mint szupererő
A jó hír: a fókusz visszaszerezhető. Nem kell hozzá meditációs elvonulás Balin (bár menő lenne), csak pár apró szokás.
Időblokkos munka: zárd ki a külvilágot 1-2 órára, és csak egy dologra figyelj. (Igen, a telefonodat is tedd le. Tudom, fáj.)
Pomodoro-technika: 25 perc munka + 5 perc szünet. Úgyis annyit netezel a szünetben, hogy kitölti a napodat.
Értesítések kikapcsolása: minden pittyenés egy lopás. A figyelmedet lopják el, nem a pénzedet – pedig néha a figyelem többet érne.
Monotasking: egy dolog, elejétől a végéig. Befejezni valamit ugyanis meglepően felszabadító.
5. A nagy kérdés: multitasking vagy fókusz?
A multitasking azt az illúziót kelti, hogy „sokat csinálsz”. A valóságban csak sok mindent elkezdesz, de semmit sem fejezel be. Ez olyan, mint amikor öt sorozatot nézel párhuzamosan, és a végén egyik sztorit sem érted.
A fókusz ezzel szemben kevesebb, de mélyebb eredményt hoz. És itt most jön a bölcs tanulság, amit az Instagram-idézetekbe is ki lehetne tenni: nem az számít, mennyit csinálsz, hanem hogy mit fejezel be.
A figyelem a 21. század aranya. Aki tudja uralni, annak nemcsak a munka, hanem az élete is kevésbé lesz egy összevissza pittyegő, idegesítő káosz.
Hogyan tovább?
Iratkozz fel a várólistára, és szerezz 50% kedvezményt!
Hamarosan indul az Optivo Academy – az ország egyik legnagyobb online tudástára. Egy alacsony tagsági díjért korlátlanul hozzáférsz azokhoz a kurzusokhoz, amelyekért máshol egyenként százezreket fizetnél.
Ráadásul az első 100 tagnak örökös félárú kedvezmény is jár!
📚 Weboldalkészítés 🎬 videóvágás 🎨 design 📈 marketing🚀 vállalkozás 💡 mindset 💪 önbizalom 🌍 angol nyelv tanulás – és még rengeteg olyan készség, amire a mai világban szükség van.
Ez nem Netflix, hanem Nextflix: szórakoztat és szintet léptet. Tanulj ma, profitálj holnap – vár az Akadémia!
Vissza az ingyenes anyagokhoz
Ezeket az ingyenes anyagokat azért hoztuk létre, hogy elindítsanak az úton.
Az önfejlesztés és tanulás egy végtelen kaland – de az első lépések mindig a legfontosabbak.
Olvasd, nézd, használd bátran, és amikor úgy érzed, hogy készen állsz a következő szintre – amikor valódi, gyakorlatias és komplex tudásra vágysz –, vár az Optivo Academy.